8.) VÍZ
A tiszta ivóvíz az optimális egészség előfeltétele. Az emberi test több mint kétharmad része vízből áll. A víz a sejtek legfőbb alkotóelemének egyike, valamint a tápanyagok és a salakanyagok szállító közege az egész testben. Mindezek mellett a víz elősegíti a belső testhőmérsékletet szabályozását, valamint az agy és a gerincvelő lengéscsillapítójaként is szolgál. Az Orvostudományi Intézet (IOM) javaslata a napi vízfogyasztásra nőknél körülbelül 2.7 liter, míg a férfiaknál napi 3.7 liter (minden forrást beleértve, a víz és egyéb italok, ételeket fogyasztását is). Ez a mennyiség megfelelő ahhoz, hogy ellensúlyozza a légzés, izzadás és kiválasztás során veszített vizet, miközben elősegíti a méreganyagok, hasznosíthatatlan táplálékok eltávolítását.
Az ivóvíz szennyezettsége jelentős közegészségügyi probléma. Sok ember csak olyan vízhez jut hozzá, ami potenciálisan ártalmas biológiai, kémiai és ásványi szennyeződésnek lehet kitéve. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) szerint a világon közel 1 milliárd ember nem jut biztonságos ivóvízhez, ehhez, a nem megfelelő tisztítási, fertőtlenítési eljárásokhoz és a higiéniai hiányosságokhoz évi 2 millió haláleset köthető.
A vízszennyezés forrását néha vissza lehet vezetni az iparra és az azzal összefüggő folyamatokra. Az olyan szennyeződések, mint például az ólom, arzén, glifozát, atrazin és a természetesen előforduló, illetve a vízbe véletlenül kerülő mikrobák komoly veszélyeket jelenthetnek az egészségre. Azok a vízkezelési - és elosztó rendszerek, melyek azt hivatottak szolgálni, hogy az ivóvizünk egészséges legyen, ugyancsak a szennyeződés potenciális forrásai lehetnek. A klór és a klóramin például, melyeket gyakran adnak vízhez, hogy megöljék a kórokozó organizmusokat, fertőtlenítő melléktermékek képződéséhez vezethetnek, mint például a trihalometánok (THM) és a halogén-ecetsavak (HAA), valamint az N-nitróz-dimetil-amin (NDMA), mely rákos megbetegedésekhez és egyéb kedvezőtlen egészségügyi hatásokhoz vezethetnek, abban az esetben, ha az EPA szabványokban meghatározott szintet meghaladó mértékben ki vagyunk téve ezeknek az anyagoknak. Végül a gyógyszerek, a testápolási termékek (PPCP-k) és más szennyezőanyagok is egyre gyakrabban bekerülnek a vízellátási rendszerbe, ezek hosszútávú egészségügyi hatása ma még nagyrészt ismeretlen.
Az amerikai felszíni víz minőségét nagyrészt még mindig az 1974-ben megalkotott tiszta víz törvény alapján határozzák meg, a környezetvédelmi ügynökség (EPA) azon dolgozik, hogy kibővítsék ezt a törvényt és a többi erre vonatkozó szabályozást (nevezetesen a biztonságos ivóvízre vonatkozó szabályozást), ezen kívül közzéteszi a vízszennyező anyagok koncentrációjának szabványait, mindenki számára elérhetővé téve azokat. Az ezekben a szabványokban előírt határértékeket a rák kialakulását és egyéb káros egészségügyi következményeket figyelembe véve határozták meg az emberi szervezet hosszútávon történő kitettségének függvényében. Ennek ellenére az ivóvíz szennyezettsége továbbra is fennálló, állandó probléma. Egy 2009-ben készült jelentés szerint az EPA figyelmeztetett, hogy „az ivóvízzel kapcsolatos veszélyek egyre nőnek” és hozzátették azt is, hogy „többé nem vehetjük természetesnek az ivóvíz meglétét”.
Bár a külső megjelenése és az íze miatt sokan részesítik előnyben a palackozott víz fogyasztását, ennek is megvannak a hátulütői. A palackozott víz népszerűségének megvannak a környezeti hatásai, de ha ezeket az aggodalmakat félre is tesszük, a palackozott víz minősége nem állandó. Az egyik tanulmány szerint, mely 11 európai országból származó, 48 különböző márkájú palackozott vizet vizsgált kiderült, hogy az antimon szint 6 hónapos tárolás után 90%-al növekedett, mert az kioldódott a polietilén-tereftalát palackokból (PET (E) palackok, melyek újrahasznosíthatóként vannak megjelölve “1”).
Jellemzően ugyanazokat a minőségi előírásokat alkalmazzák az ivóvíz valamennyi felhasználásánál. A WELL Building Standard® (WELL Épület Szabvány) minősítés arra törekszik, hogy egyidejűleg megóvja ezt az erőforrást és az emberi egészség érdekében növelje a minőségét figyelembe véve a különböző felhasználását az ivóvíznek. Emiatt a WELL egy széleskörű kezdeti felmérést igényel, melyben meghatározzák az épület vízhasználatát. hogy felbecsüljék egy épület vízforrásait. Ezután beépíthetőek a különböző felhasználásnak megfelelő egyedi szűrők. Az épületekben ezek után is rendszeres időközönként méréseket végeznek a hosszú távú, megfelelő vízminőség fenntartásának érdekében.
Comments