Az épületek betegséget okozhatnak, de megőrizhetik egészségedet is

Az épületek betegséget okozhatnak, de megőrizhetik egészségedet is A megfelelő szellőzés, légszűrőrendszerek és páratartalom csökkentik a kórokozók terjedését, mint amilyen például az új koronavírus. Joseph G. Allen cikke Dr. Allen az Egészséges Épületek programjának igazgatója a Harvard T.H. Chan Közegészségügyi Iskolánál. 1974-ben egy kanyaróval fertőzött fiatal lány iskolába ment New York államban. Annak ellenére, hogy társai 97% -át beoltották, 28 végül mégis megfertőződött. A fertőzés 14 osztályteremben jelentkezett miközben az index beteg, a fiatal lány csak a saját osztálytermében töltött időt. Mi lehetett az ok? A szellőzőrendszer, mely a keringetett levegőt beszívta a lány osztálytermében a vírusrészecskékkel együtt és tovább vitte, elterjesztette azokat az iskola teljes területén.

Az épületek, amint ez a példa is rámutat, rendkívül hatékonyan terjesztik a betegségeket. Visszatérve a jelenbe, az épületeknek a koronavírus terjesztésére gyakorolt hatásának legjelentősebb bizonyítéka egy tengerjáró hajó - egy lényegében úszó épület. A körülbelül 3000 karanténba helyezett Diamond Princess fedélzetén lévő utas és személyzet közül legalább 700-ról ismert, hogy találkozott az új koronavírussal, a fertőzés aránya lényegesen magasabb, mint a kínai Wuhanban, ahol a betegséget először fedezték fel. Milyen következményeket jelent ez azok számára, akik bár nem hajójárókon tartózkodnak, hanem iskolákban, irodákban vagy társasházakban töltik idejüket? Néhányukban biztos felmerül, hogy vidékre helyezzék át tartózkodási helyüket, ahogyan azt a múltban is tették járványok idején. Bár a sűrűn lakott városi környezet feltételei elősegíthetik a vírusok terjedését, de az épületek a fertőzések előtt álló akadályként is üzemelhetnek. Ez egy olyan kontroll stratégia, amely nem kapja meg a megérdemelt figyelmet. Ennek oka az, hogy még mindig vita folyik az új koronavírus terjedéséről, amely a Covid-19-et okozza. Ennek eredményeként a Betegség Ellenőrzési és Megelőzési Szövetség Központja (Centers for Disease Control and Prevention) és az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization) túlságosan szűk megközelítést alkalmaz. Ez tévedés. A jelenlegi irányelvek bizonyítékokon alapulnak, amelyek szerint a vírus elsősorban cseppfertőzés útján terjed - a nagy, néha látható méretű cseppek a levegőben szétporladnak, amikor valaki köhög vagy tüsszent. Ezért az a javaslat, hogy megfelelő módon például papír zsebkendő segítségével takarjuk el szánkat köhögés vagy tüsszentés esetén, mossunk kezet, tisztítsuk meg a felületeket és a társasági kapcsolatteremtés közben tartsuk fenn a megfelelő távolságot. Azonban amikor az emberek köhögnek vagy tüsszentnek, nemcsak a nagy méretű cseppeket, hanem a levegőben lebegő kisebb részecskéket is szétporlasztják, ezek a kórokozók magasan maradnak és órákig lebeghetnek a levegőben az épületeken belül. A két legutóbbi koronavírus korábbi vizsgálata azt mutatta, hogy terjedésük légi úton is történik. Ezt támasztja alá a bizonyíték, miszerint az egyik ilyen koronavírus fertőzés az alsó légúti rendszert támadja meg, ezt pedig csak a mélyen belélegezhető kisebb részecskék okozhatják. Ez visszavezet minket az épületekhez. A rosszul üzemben tartott épületek betegségeket terjeszthetnek, míg a helyesen tervezett és üzemeltetett épületeket, iskolákat, irodákat és otthonokat csatába állíthatjuk a fertőzés terjedésével szemben. Ez az, amit tennünk kellene. Először is, ha több kültéri levegőt vezetnek be a fűtő-, hűtő és szellőzőrendszerekkel ellátott épületekbe (vagy ablakot nyitnak az olyan épületekbe, amelyek nem rendelkeznek HVAC rendszerekkel), az elősegíti a levegőben lévő szennyező anyagok felhigulását és így a fertőzés jelenlétének valószínűségét is. Évek óta ennek az ellenkezőjét tesszük: bezárjuk az ablakokat és visszaáramoltatjuk a levegőt. Ennek eredményeként az iskolák és irodaházak krónikusan alul vannak szellőztetve. Ez nemcsak növeli a betegség átterjedésének kockázatát, ideértve a gyakori kórokozókat, mint például a norovírus vagy a közönséges influenza, hanem jelentősen rontja a kognitív funkciókat. Az elmúlt évben közzétett tanulmány megállapította, hogy a kültéri levegővel való szellőztetés minimális szintjének biztosítása annyira csökkenti az influenza terjedését, mintha az épületben élő emberek 50–60% -át beoltották volna. Az épületek szellőzőrendszerei általában a beltéri levegőt cirkuláltatják, amelyről kimutatták, hogy a járványok során nagyobb a fertőzés kockázata mivel, ha az egyik területen szennyezett a levegő az az épület más részeire is átáramlik (mint ahogy a kanyarós esetnél az iskolában). Nagyon hideg vagy nagyon meleg időjárás esetén a szellőzőrendszerből a tantermekbe vagy az irodákba bekerülő teljes levegőmennyiség visszaforgatott lehet. Ez pedig katasztrófához vezethet. Amennyiben csak a beltéri levegő keringetésére van mód a zárt térben a keresztszennyeződés minimalizálását a szűrőrendszer optimalizálásával lehet elérni. A legtöbb épületben alacsony minőségű szűrőt használnak, amely a vírusrészecskék kevesebb mint 20% -át képesek kiszűrni. A legtöbb kórház azonban olyan szűrőt használ melynek besorolása MERV13 vagy ennél magasabb. Ennek jó oka van – ezek a szűrők a levegőben terjedő vírusrészecskék több mint 80 százalékát ki tudják szűrni. Mechanikus szellőztetőrendszer nélküli épületek esetén, vagy ha az épület rendszerét ki akarjuk egészíteni a veszélyeztetett területeken, a hordozható légtisztító berendezések hatékonyan szabályozhatják a levegőben lévő részecskék koncentrációját. A legtöbb minőségi hordozható légtisztító berendezés HEPA szűrőket használ, amelyek a részecskék 99,97% -át ki tudják szűrni. Ezeket a megközelítéseket empirikus bizonyítékok támasztják alá. A csapatom legutóbbi, szakértői áttekintésre benyújtott munkájában azt elemezzük, hogy a kanyaró esetében, amely főként a levegőben terjed, jelentős kockázatcsökkenés érhető el a szellőztetési sebesség növelésével és a szűrési szint javításával. (A kanyaró esetében számolhatunk azzal is ami a koronavírus esetében még nem létezik - oltásra.) Bőséges bizonyíték van arra is, hogy a vírusok jobban túlélnek alacsony páratartalom mellett – pontosan ezzel kell számolnunk télen és nyáron a légkondicionált terekben. Néhány fűtési és szellőztető rendszer fel van szerelve arra, hogy a páratartalmat az optimális 40–60% tartományban tartsa, de a legtöbb nem. Ebben az esetben a hordozható párásítók növelhetik a páratartalmat a helyiségekben, különösen otthonainkban. Végül a koronavírus terjedhet a szennyezett felületekről is - olyan dolgok, mint a kilincsek, munkalapok, lift gombok és mobiltelefonok. Ezek a gyakori használatú felületek gyakori tisztítása szintén segíthet. Az otthoni környezetben és az alacsony kockázatú környezetekben a környezetkímélő tisztítószerek is működhetnek. (A kórházak E.P.A.-nyilvántartásba vett fertőtlenítőszereket használnak.) Akár otthon, az iskolában vagy az irodában, a gyakoribb és intenzívebb tisztítási eljárások alkalmazása szükséges, különösen ha fertőzött személyek is jelen vannak. A járvány hatásainak korlátozására „all-in” megközelítésre van szükség. Mivel továbbra is jelentős a bizonytalanság, mindent be kell vetnünk ez ellen a rendkívül fertőző betegség ellen. Ez azt is jelenti, hogy be kell vetni titkos fegyverünket – az épületeinket.