Vállalati Wellbeing: A munkaerőmágnes!

Azt mindannyian érezzük, hogy egyrészt felgyorsultak, másrészt egyre kiszámíthatatlanabbak lettek a külső környezeti körülmények, megváltozott a munkaerőpiac, és megváltoztak a munkavállalói igények is.

Mindemelett a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy másfajta jelentési kötelezettségük is lesz a saját működésükről a bevezetésre kerülő ESG kapcsán. Az ESG az angol környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) szavak rövidítése. Elsődleges célja, hogy a vállalatoknak ne csak egy pénzügyi, tőkepiaci megítélése legyen, hanem ennél átfogóbb szemléletben,a szociális és a cég közvetlen környezetére és a közösségre gyakorolt hatását is jelenteni kell. Ebben a témában intézkedéseketkell bevezetni, és hosszú távú stratégiai szemléletté kell tenni a szervezeten belül.Ez a jelentés a tőzsdén jegyzett cégeknek várhatóan már 2024-től kötelezően bevezetésre kerül, azonban a felkészülést célszerűmég az idei évben elkezdeni.Az előadáson több kutatás is szóba került, melyben különböző oldalról vizsgálták a munkavállalói jóllét hatását a teljesítményre, a hatékonyságra és az elkötelezettségre vonatkozóan. Az a munkavállaló, aki jól érzi magát a munkahelyén, jó munkahelyi kapcsolatai vannak, figyelembe veszik az igényeit és úgy érzi megbecsülik, figyelnek a fizikális és mentális egészségére, lehetőséget biztosítanak neki a fejlődésre és a tanulásra, az egyértelműen jobban teljesít és nem hagyja el a céget. De hogyan lehet ezt a jóllét-kultúrát átfogóan és fentarthatóan megvalósítani? Erre kaptunk megoldásokat az előadásból. Sok cég tesz intézkedéseket a témában, és többfajta szolgáltatás is elérhető a piacon, azonban ezek a szolgáltatások, programok jellemzően nincsenek összehangolva, sem visszamérve a vállalaton belül, általában nincs mögötte egységes vállalati stratégia, és nem kezelik még rendszerszemléletben ezt a témát. Az eredményes megvalósításhoz Szervezeti / Vállalati – Vezetői – Munkavállalói szinteken kell vizsgálni és menedzselni a wellbeinget.

1) Szervezeti/Vállalati szinten:Az első lépés annak átvilágítása, hogyan működnek a wellbeing szociális – környezeti és pszichológiai területei a cégenbelül.– Van-e ezekre a területekre stratégia?– Milyen az elkötelezettsége a vezetőknek?– Mi az, amit mérnek?– Hogyan valósítják meg a programokat?Második lépés: tervszerűen fel kell mérnia pszichoszociális kockázatokat.Harmadik lépésként el kell készítenia vállalat egészségfejlesztési tervét.

2) Vezetői szinten:Az első lépés, hogy létre kell hozni egyirányító bizottságot, bevonva ebbe a HR,EHS, CSR, marketing, jogi és employerbranding területért felelős kollégákat.Második lépés: közösen kell információtgyűjteni és akcióterveket kialakítani, bevonva a munkavállalók képviselőit is.Harmadik lépésként fejleszteni kell a vezetőket a munkavállalói jóllét és a mentális egészség területein.

3) Munkavállalói szinten:Az első lépés, hogy belső szakértőket kellképezni, akik a szervezeten belül, a sajátmunkakörük mellett segítik a tervezési ésa magvalósítási folyamatokat.Második lépésként be kell vonni a munkavállalókat a tervezési és megvalósításifolyamatokba.

Harmadik lépésként képezni kell őket,a munkavállalói jóllét és a mentális egészség területein. Erre egy konkrét Wellbeingplatformot, a svéd Remente applikációtajánlotta az előadó, mint egy lehetségeseszközt.

Mára eldőlt, hogy az egyre növekvő employer branding-elvárásokat csakis egy vállalatra szabott wellbeing stratégia felállításával és folyamatosan visszamért megvalósításával érhetik el a szervezetek. A Wellbeing Szövetség szakértői támogatást és képzést tudnak ehhez biztosítani, és e szakmai közösségen keresztül a jó gyakorlatok megosztásával is támogatják, segítik a fenntartható vállalati wellbeing stratégiák megvalósítását.

Forrás: https://www.wellbeingszovetseg.hu/