2019.12.12
A rossz levegőminőség hatásai a beltéri környezetre
Képzelje el, hogy megtalálta az új irodahelyiségét. Mielőtt beköltözik, felújítja, kifesti, berendezi és dekorálja a teret – ennyi vajon elég? Próbálja felidézni, hogy miért választotta pont azt az épületet, valószínűleg olyan helyet keresett vállalkozása számára, ami elősegíti és támogatja a hatékony munkavégzést. Amennyiben igen, gondolt-e azokra a paraméterekre is a választása során, amelyek a beltéri környezet minőségének megfelelő szintjét befolyásolják? A beltéri környezet minősége kevésbé kézzelfogható, mint az irodai környezet tárgyi elemei, ezért könnyebb figyelmen kívül hagyni őket. Ugyanakkor ugyanolyan fontos, ha nem még fontosabb, mint az új iroda többi tulajdonsága.
A fent leírt dilemma igen gyakori, a hatékonyan finanszírozható, ugyanakkor barátságos, kényelmes és a termelékenységet elősegítő tér kialakításában. Ez a rövid cikk felvázol néhány tippet, ami segíthet ebben a kérdésben. Röviden összefoglalja a laboratóriumi és helyszíni tanulmányokat, amelyek számszerűsítik a beltéri környezeti minőség (különösen a termikus környezet és a beltéri levegő minőségének) a munka teljesítményére gyakorolt hatásait, valamint ezek gazdasági következményeit. A cikk néhány rövid és hosszú távú céllal és kihívással zárul a beltéri környezeti minőség és az irodai dolgozók teljesítményére gyakorolt hatásának kutatásával kapcsolatban.
Beltéri környezeti minőség és produktív munka
Azok a munkavállalók, akik nem érzik magukat jól, nem fognak hatékonyan dolgozni ─ Az irodaépületekben végzett vizsgálatok azt mutatják, hogy az akut egészségügyi tünetekről beszámoló irodai dolgozók szignifikánsan rosszabb teljesítményt nyújtanak, mint azok, akiknek nincs akut egészségügyi problémája. A közelmúltban sok figyelmet szenteltek azoknak a kutatásoknak, amelyek kimutatták, hogy a beltéri környezeti
feltételek valójában az irodai dolgozók egészségét és teljesítményét is befolyásolhatják. Az eddig elvégzett tanulmányok konzisztensek és azt mutatják, hogy a termikus környezet elégtelensége és a rossz beltéri levegőminőség jelentős következményekkel jár a dolgozók teljesítményére. A kutatások azt is bizonyítják, hogy hasonló vagy még nagyobb hatások figyelhetők meg az iskolákban folyó munkára és a tanulásra, bár ezeket a jelen cikkben nem részletezzük.
Termikus környezet és munkateljesítmény
A tanulmányok azt bizonyítják, hogy a termikus környezet minősége és a munkateljesítmény összefügg. A becslések szerint a munkateljesítmény körülbelül 1 százalékkal csökken az optimális hőmérséklettől való minden 1 oC-eltérésnél.4 Az optimális hőmérsékletet az jelenti, ha a semleges hőérzékelésnél valamivel hűvösebbet érzékelünk.5. A termikus diszkomfortérzet elkerülése ezért elengedhetetlen az optimális munkavégzéshez és a különféle egészségügyi tünetek kockázatának csökkentéséhez.
Beltéri levegőminőség és munkateljesítmény
Sok kutatás történt a beltéri levegő minőségének a munkateljesítményre gyakorolt hatásával kapcsolatban. Például, ha a beltéri levegő minőségével elégedetlen lakók arányát 10% -kal csökkentik, az várhatóan körülbelül 1% -kal növeli a munkateljesítményt. A megfelelő minőségű levegőellátás megduplázásával becslések szerint körülbelül 1,5%-kal lehet növelni az irodai munka hatékonyságát. A rossz levegőminőség nemcsak a teljesítményre van hatással, a megduplázott jó minőségű levegőellátás körülbelül 10 %-kal csökkenti a betegszabadságok gyakoriságát. Az optimális szellőzés és a levegőt szennyező anyagok kiküszöbölése elengedhetetlen a levegő megfelelő minőségének eléréséhez, így a hatékony munkavégzéshez és az egészség megőrzéséhez is.
Nemcsak a munkahely befolyásolja a teljesítményt: A hálószobák belső környezeti minősége is befolyásolja a másnap végzett munka hatékonyságát
Az alvás nélkülözhetetlen az egészség és a következő napi teljesítmény szempontjából; az állandó alváshiány összekapcsolható olyan betegségekkel, mint a demencia, a cukorbetegség és a rák. A tanulmányok azt mutatják, hogy a hálószobák hőmérséklete gyakran túl magas, és a nem megfelelő szellőzés miatt a levegő minősége gyakran nem megfelelő. Több tanulmány kimutatta, hogy az alvás nem megfelelő feltételei csökkenthetik az alvásminőséget és a következő napi teljesítményt.
A csökkent munkateljesítmény gazdasági következményei
A munkateljesítmény néhány százalékpontos csökkenése is jelentős gazdasági következményekkel jár, mivel a munkaerő költsége akár 100-szor is magasabb lehet, mint az épület építésének és üzemeltetésének 1 főre eső költsége. A gazdasági számítások azt mutatják, hogy a munkateljesítmény 10 százalékos növekedése ellensúlyozhatja az épület építésének és üzemeltetésének teljes költségét, amelyre szükség van e növekedés eléréséhez. A beltéri környezet minőségét javító beruházások megtérülési ideje általában kevesebb, mint két év.
A munkateljesítmény mutatójának szükségessége
A kutatások következetesen és minden kétséget kizáróan kimutatták, hogy a jó beltéri környezetminőség javíthatja a munka hatékonyságát. A teljesítményre gyakorolt hatást objektív módszerekkel, például kognitív tesztekkel, általában az idegtudományban és a pszichológiában alkalmazzák, valamint olyan kiválasztott feladatokkal mérik, melyek az irodai munkát szimulálják, ezeken a tényezőkön kívül általában megvizsgálják az egyes változók hatásait is. Csak nagyon kevés esetben volt a tényleges munkavégzés teljesítménye a mérője a kutatásoknak. A kihívás most az, hogy megértsük, hogy ezeknek a megfigyelt hatásoknak a nagysága hogyan igazodik a teljesítményhez az irodai környezetben a különféle típusú munkák függvényében, valamint, hogy a beltéri környezeti minőséget meghatározó különféle paraméterek milyen hatással vannak összességében a munkavégzésre. Ez utóbbi mutatja meg a tényleges növekedést a termelékenység és a hatékonyság tekintetében. A valós eredményeket összegző kimutatások készítéséhez fontos kidolgozni a munka teljesítményének gyakorlati
mérésére szolgáló módszereket. Ezek a módszerek magukban foglalják a különböző irodaépületekben mért eredmények összehasonlítását, valamint a munka eredményeinek összevetését az egészségügyi eredményekkel és a betegszabadsággal kapcsolatos intézkedésekkel. Mivel jelenleg nem létezik ilyen általánosan használt teljesítménymérési módszer vagy mutató, népszerűvé vált az épületet használók felkérése, hogy értékeljék, teljesítményüket; mindazonáltal egyetlen tanulmány sem mutatta meg, hogy ezek az értékelések összhangban állnak-e az objektíven mért munkateljesítménnyel.
Jövőbeli kilátások
A jövőkutatás munkateljesítménnyel kapcsolatos vizsgálatainak listája hosszú, olyan csoportok, mint például az IWBITM felmérési munkacsoportja, foglalkoznak ennek a területnek a hiányosságaival. Az azonban világosan látszik, hogy a következő lépések elengedhetetlenné váltak, teljesítménymutatók kidolgozása valós környezetben; a termikus környezet és a beltéri levegőminőség együttes hatásának vizsgálata az irodai munkára; és a teljesítménymutatók használata a jövőbeli irodaházak egyik tervezési paramétereként. Bár további kutatásokra van szükség, az kijelenthető, hogy a beltéri levegő minőségének és a hőviszonyoknak a munkavégzésre gyakorolt szerepének figyelmen kívül hagyása súlyos következményekkel járhat és nagyon költséges lehet.
