2023.05.15
Vállalati Wellbeing: A munkaerőmágnes!

Azt mindannyian érezzük, hogy egyrészt felgyorsultak, másrészt egyre kiszámíthatatlanabbak lettek a külső környezeti körülmények, megváltozott a munkaerőpiac, és megváltoztak a munkavállalói igények is.

Mindemelett a vállalatoknak fel kell készülniük arra, hogy másfajta jelentési kötelezettségük is lesz a saját működésükről a bevezetésre kerülő ESG kapcsán. Az ESG az angol környezeti (Environmental), társadalmi (Social) és irányítási (Governance) szavak rövidítése. Elsődleges célja, hogy a vállalatoknak ne csak egy pénzügyi, tőkepiaci megítélése legyen, hanem ennél átfogóbb szemléletben,
a szociális és a cég közvetlen környezetére és a közösségre gyakorolt hatását is jelenteni kell. Ebben a témában intézkedéseket
kell bevezetni, és hosszú távú stratégiai szemléletté kell tenni a szervezeten belül.
Ez a jelentés a tőzsdén jegyzett cégeknek várhatóan már 2024-től kötelezően bevezetésre kerül, azonban a felkészülést célszerű
még az idei évben elkezdeni.
Az előadáson több kutatás is szóba került, melyben különböző oldalról vizsgálták a munkavállalói jóllét hatását a teljesítményre, a hatékonyságra és az elkötelezettségre vonatkozóan. Az a munkavállaló, aki jól érzi magát a munkahelyén, jó munkahelyi kapcsolatai vannak, figyelembe veszik az igényeit és úgy érzi megbecsülik, figyelnek a fizikális és mentális egészségére, lehetőséget biztosítanak neki a fejlődésre és a tanulásra, az egyértelműen jobban teljesít és nem hagyja el a céget. De hogyan lehet ezt a jóllét-kultúrát átfogóan és fentarthatóan megvalósítani? Erre kaptunk megoldásokat az előadásból. Sok cég tesz intézkedéseket a témában, és többfajta szolgáltatás is elérhető a piacon, azonban ezek a szolgáltatások, programok jellemzően nincsenek összehangolva, sem visszamérve a vállalaton belül, általában nincs mögötte egységes vállalati stratégia, és nem kezelik még rendszerszemléletben ezt a témát. Az eredményes megvalósításhoz Szervezeti / Vállalati – Vezetői – Munkavállalói szinteken kell vizsgálni és menedzselni a wellbeinget.

1) Szervezeti/Vállalati szinten:
Az első lépés annak átvilágítása, hogyan működnek a wellbeing szociális – környezeti és pszichológiai területei a cégen
belül.
– Van-e ezekre a területekre stratégia?
– Milyen az elkötelezettsége a vezetőknek?
– Mi az, amit mérnek?
– Hogyan valósítják meg a programokat?
Második lépés: tervszerűen fel kell mérni
a pszichoszociális kockázatokat.
Harmadik lépésként el kell készíteni
a vállalat egészségfejlesztési tervét.

2) Vezetői szinten:
Az első lépés, hogy létre kell hozni egy
irányító bizottságot, bevonva ebbe a HR,
EHS, CSR, marketing, jogi és employer
branding területért felelős kollégákat.
Második lépés: közösen kell információt
gyűjteni és akcióterveket kialakítani, bevonva a munkavállalók képviselőit is.
Harmadik lépésként fejleszteni kell a vezetőket a munkavállalói jóllét és a mentális egészség területein.

3) Munkavállalói szinten:
Az első lépés, hogy belső szakértőket kell
képezni, akik a szervezeten belül, a saját
munkakörük mellett segítik a tervezési és
a magvalósítási folyamatokat.
Második lépésként be kell vonni a munkavállalókat a tervezési és megvalósítási
folyamatokba.

Harmadik lépésként képezni kell őket,
a munkavállalói jóllét és a mentális egészség területein. Erre egy konkrét Wellbeing
platformot, a svéd Remente applikációt
ajánlotta az előadó, mint egy lehetséges
eszközt.

Mára eldőlt, hogy az egyre növekvő employer branding-elvárásokat csakis egy vállalatra szabott wellbeing stratégia felállításával és folyamatosan visszamért megvalósításával érhetik el a szervezetek. A Wellbeing Szövetség szakértői támogatást és képzést tudnak ehhez biztosítani, és e szakmai közösségen keresztül a jó gyakorlatok megosztásával is támogatják, segítik a fenntartható vállalati wellbeing stratégiák megvalósítását.

Forrás: https://www.wellbeingszovetseg.hu/

Cikkeink