2019.01.03
5.) Egészséges étkezés
A WELL Building Standard® (WELL Épület Szabvány) minősítés segíti, hogy a friss, egészséges élelmiszerek hozzáférhetővé váljanak, korlátozza az egészségtelen összetevők jelenlétét és ösztönzi a jobb étkezési szokások és a gasztronómiai kultúra kialakulását.
A tápanyag kulcsfontosságú szerepet játszik az egészség megőrzésében, a súlyszabályozásban és a krónikus betegségek megelőzésében. A globális táplálkozási szokások egyáltalán nem optimálisak. Sok országban jellemző, hogy több, mint 500 kalóriát fogyasztanak csak hozzáadott cukorból. Az USA-ban a népesség fele minden nap fogyaszt édesített italokat (SSB), míg a népesség negyede naponta 200 kalóriát visz be szervezetébe csak a cukorral édesített üdítők fogyasztásával. A személyenkénti átlagos napi kalóriafogyasztás majdnem 2600 kalória volt 2010-ben az USA-ban, mely 25%-os energia-bevitelnövekedést jelent 1970 óta. Ehhez főképpen a liszt és gabona termékek fogyasztása, a hozzáadott zsírok és olajok, a hozzáadott cukrok és édesítőszerek a megnövekedett kalória-bevitel járulnak hozzá.
A túlsúly (25-29.9 közötti Testtömeg Index (BMI) és az elhízottság (30 feletti BMI) legfőbb oka a fizikai inaktivitás és a rossz táplálkozási szokások, melyek megnövelik a szív-és érrendszeri betegségekre, a cukorbetegségre és daganatos megbetegedésre való hajlamot. Manapság több mint kétharmada (69%) az amerikai felnőtteknek (20 éves vagy annál idősebb) túlsúlyos, és több mint a harmada (35%-a) elhízottnak számít. Világszerte hasonló a helyzet, 2014-ben több mint 1.9 milliárd (39%) felnőtt volt túlsúlyos, akik közül 600 millióan (13%) elhízott, így az elhízás nemcsak tömegesen előforduló állapot, hanem globális probléma.
Az optimális szint alatti táplálkozási szokásoknak ugyancsak lehetnek az egészségre ártalmas hatásai. A hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalok fogyasztása összefüggésben áll a cukorbetegséggel, zsíranyagcsere-zavarokkal, elhízással, magas vérnyomással, fogszuvasodással, sőt a depresszióval is. A túlzott vörös hús és feldolgozott hústermékek fogyasztása összefüggésben áll a szívroham, a magas vérnyomás, a koszorúér megbetegedésével, valamint a vastagbél- és mellrák kialakulásával. Ezeken kívül az alacsony gyümölcs és zöldségfogyasztás összefüggésben áll a 2-es típusú cukorbetegséggel, a szív-és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozással, csakúgy, mint a mell és az emésztőszervi daganatos megbetegedések előfordulásával. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arról számol be, hogy világszerte 2.7 millió halálozás tulajdonítható a nem megfelelő mennyiségű gyümölcs és zöldségfogyasztásnak, mely így azon 10 fő rizikófaktorok egyike, melyek hozzájárulnak globális halálozáshoz.
Míg az élelmiszereink gyakori alkotóelemei és összetevői jelentős és megalapozott aggodalomra adnak okot, a másik kérdés a kulturális ételfogyasztási szokások megváltozása. Az elfoglalt élet és a hosszabb munkanapok ösztönzően hatnak az egészségtelen viselkedésre, ideértve az utazás és televízió nézés közbeni étkezést, a főétkezések közötti falatozást és a nagy adagok fogyasztását is. Ehhez még hozzájárul az, hogy az alacsony tápértékű, magas zsír- és cukortartalmú falatkákat finomabbá teszik potenciálisan addiktív tulajdonságú összetevőkkel. Ezeket az ételeket gyakran reklámozzák olyan színes és csábító hirdetésekkel, melyek elárasztják a környezetünket az automatáktól és az éttermektől a szupermarketek polcain át. Csak az Egyesült Államokban évi több mint 1.6 milliárd dollárt költ az élelmiszeripar konkrétan arra, hogy gabonapelyheket, gyorsételeket és üdítőitalokat reklámozzon gyermekeknek és kamaszoknak, melyek “nincsenek összhangban az ajánlott egészséges táplálkozási elvekkel”, hozzájárulnak az egészségtelen táplálkozási szokásokhoz és az amerikai fiatalok egészségét veszélyeztetik az Orvostudományi Intézet (IOM) szerint.
Szerencsére az élelmiszer-vásárlási és fogyasztási döntések, az étkezési szokások és az előállítás gyakorlatai nem csak aggodalomra adnak okot, hanem lehetőséget is jelentenek az egészség javítására. A különféle társadalmi, gazdasági, fiziológiai és környezeti tényezők befolyásolhatják az egyének étkezési szokásait; az épített környezet egyike ezeknek a tényezőknek. Az élelmiszerboltok és egyéb olyan helyek távolsága és elérhetősége, melyek friss zöldséget és gyümölcsöt árusítanak, a termelői piacokhoz való hozzáférés, az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés növelése, az egészségtelen élelmiszerek csökkentett reklámozása és hozzáférhetősége, a kalória bevitelhez kapcsolódó információk nyújtása és még sok egyéb lépés hatással lehet arra, hogy milyen ételeket választunk valamint az általános étkezési szokásokra. A WELL Building Standard® (WELL Épület Szabvány) minősítés felismeri ezt, és tervezési és irányelvi stratégiák megvalósítására törekszik.
Nincs partner.A tápanyag kulcsfontosságú szerepet játszik az egészség megőrzésében, a súlyszabályozásban és a krónikus betegségek megelőzésében. A globális táplálkozási szokások egyáltalán nem optimálisak. Sok országban jellemző, hogy több, mint 500 kalóriát fogyasztanak csak hozzáadott cukorból. Az USA-ban a népesség fele minden nap fogyaszt édesített italokat (SSB), míg a népesség negyede naponta 200 kalóriát visz be szervezetébe csak a cukorral édesített üdítők fogyasztásával. A személyenkénti átlagos napi kalóriafogyasztás majdnem 2600 kalória volt 2010-ben az USA-ban, mely 25%-os energia-bevitelnövekedést jelent 1970 óta. Ehhez főképpen a liszt és gabona termékek fogyasztása, a hozzáadott zsírok és olajok, a hozzáadott cukrok és édesítőszerek a megnövekedett kalória-bevitel járulnak hozzá.
A túlsúly (25-29.9 közötti Testtömeg Index (BMI) és az elhízottság (30 feletti BMI) legfőbb oka a fizikai inaktivitás és a rossz táplálkozási szokások, melyek megnövelik a szív-és érrendszeri betegségekre, a cukorbetegségre és daganatos megbetegedésre való hajlamot. Manapság több mint kétharmada (69%) az amerikai felnőtteknek (20 éves vagy annál idősebb) túlsúlyos, és több mint a harmada (35%-a) elhízottnak számít. Világszerte hasonló a helyzet, 2014-ben több mint 1.9 milliárd (39%) felnőtt volt túlsúlyos, akik közül 600 millióan (13%) elhízott, így az elhízás nemcsak tömegesen előforduló állapot, hanem globális probléma.
Az optimális szint alatti táplálkozási szokásoknak ugyancsak lehetnek az egészségre ártalmas hatásai. A hozzáadott cukrot tartalmazó üdítőitalok fogyasztása összefüggésben áll a cukorbetegséggel, zsíranyagcsere-zavarokkal, elhízással, magas vérnyomással, fogszuvasodással, sőt a depresszióval is. A túlzott vörös hús és feldolgozott hústermékek fogyasztása összefüggésben áll a szívroham, a magas vérnyomás, a koszorúér megbetegedésével, valamint a vastagbél- és mellrák kialakulásával. Ezeken kívül az alacsony gyümölcs és zöldségfogyasztás összefüggésben áll a 2-es típusú cukorbetegséggel, a szív-és érrendszeri megbetegedések okozta elhalálozással, csakúgy, mint a mell és az emésztőszervi daganatos megbetegedések előfordulásával. Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) arról számol be, hogy világszerte 2.7 millió halálozás tulajdonítható a nem megfelelő mennyiségű gyümölcs és zöldségfogyasztásnak, mely így azon 10 fő rizikófaktorok egyike, melyek hozzájárulnak globális halálozáshoz.
Míg az élelmiszereink gyakori alkotóelemei és összetevői jelentős és megalapozott aggodalomra adnak okot, a másik kérdés a kulturális ételfogyasztási szokások megváltozása. Az elfoglalt élet és a hosszabb munkanapok ösztönzően hatnak az egészségtelen viselkedésre, ideértve az utazás és televízió nézés közbeni étkezést, a főétkezések közötti falatozást és a nagy adagok fogyasztását is. Ehhez még hozzájárul az, hogy az alacsony tápértékű, magas zsír- és cukortartalmú falatkákat finomabbá teszik potenciálisan addiktív tulajdonságú összetevőkkel. Ezeket az ételeket gyakran reklámozzák olyan színes és csábító hirdetésekkel, melyek elárasztják a környezetünket az automatáktól és az éttermektől a szupermarketek polcain át. Csak az Egyesült Államokban évi több mint 1.6 milliárd dollárt költ az élelmiszeripar konkrétan arra, hogy gabonapelyheket, gyorsételeket és üdítőitalokat reklámozzon gyermekeknek és kamaszoknak, melyek “nincsenek összhangban az ajánlott egészséges táplálkozási elvekkel”, hozzájárulnak az egészségtelen táplálkozási szokásokhoz és az amerikai fiatalok egészségét veszélyeztetik az Orvostudományi Intézet (IOM) szerint.
Szerencsére az élelmiszer-vásárlási és fogyasztási döntések, az étkezési szokások és az előállítás gyakorlatai nem csak aggodalomra adnak okot, hanem lehetőséget is jelentenek az egészség javítására. A különféle társadalmi, gazdasági, fiziológiai és környezeti tényezők befolyásolhatják az egyének étkezési szokásait; az épített környezet egyike ezeknek a tényezőknek. Az élelmiszerboltok és egyéb olyan helyek távolsága és elérhetősége, melyek friss zöldséget és gyümölcsöt árusítanak, a termelői piacokhoz való hozzáférés, az egészséges élelmiszerekhez való hozzáférés növelése, az egészségtelen élelmiszerek csökkentett reklámozása és hozzáférhetősége, a kalória bevitelhez kapcsolódó információk nyújtása és még sok egyéb lépés hatással lehet arra, hogy milyen ételeket választunk valamint az általános étkezési szokásokra. A WELL Building Standard® (WELL Épület Szabvány) minősítés felismeri ezt, és tervezési és irányelvi stratégiák megvalósítására törekszik.
MINŐSÍTETT ÉS AJÁNLOTT BESZÁLLÍTÓK A WELL EGÉSZSÉGES ÉTKEZÉS MEGOLDÁSOKHOZ
Hazai szakemberek
a WELL-ről
Fazakas György
építész, ügyvezető igazgató
Fazakas Építésziroda Kft.
Nagyon hasznos kezdeményezésnek tartjuk a 2019. február 15-én elindított interaktív előadás sorozatot. Az egészséges irodai környezet érdekében tett intézkedések egyre sürgetőbbek.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az az irodai munkahelyek száma, egyre nő a dolgozók aránya az adminisztratív szolgáltatási területeken.
Kovács Emesének szeretnénk megfontolásra javasolni, hogy a ”Well” minősítésben, az irodai dolgozókra jutó irodaterület mérőszáma is szerepeljen, a túlzsúfolt irodai környezet egészségtelen hatásának csökkentése érdekében.
.jpeg)
