2019.12.18
Új kutatások az SVOC-k beltéri levegő minőségére gyakorolt hatásáról
Az építőipar számára a kihívások egy következő generációja a beltéri levegő minőségének tekintetében, hogy kiterjessze figyelmét a vegyi anyagok azon csoportjára, melyeket közepesen illékony vegyületeknek nevezünk, (SVOC) és kezelje az ezzel kapcsolatos problémákat.
.jpg)
Az építőipar nagy előrelépéseket tett a beltéri illékony szerves vegyület (VOC) kibocsátás csökkentésében, szabvánnyá téve számos alacsony VOC kibocsátásra vonatkozó tanúsítási rendszert, mint például a LEED és a WELL Building Standard ™ (WELL ™ ️). Egyes esetekben az egészségügyi előnyök túlmutatnak az épített környezeten, jelentősen befolyásolva a környezeti igazságosságot és a társadalmi egyenlőséget. Erre példa, a formaldehid eltávolítása a faforgácslapokból és az üvegszálas szigetelésekből, mely mind a gyártási folyamatban, mind a helyi közösségekben drasztikusan csökkentette annak kibocsátási szintjét. Az építőipar számára a beltéri-levegőminőségi kihívások új generációjának figyelme azonban már kiterjed a vegyi anyagok, közepesen illékony vegyületeknek (SVOC) nevezett csoportjára is. Az alábbiakban az épített környezetben található SVOC-kal kapcsolatos új kutatásokkal foglalkozunk, többek között az olyan, belső elválasztású mirigyek zavaraival kapcsolatba hozható vegyi anyagokéval, melyeket széles körben alkalmaznak az építési anyagokban, mint a műanyaglágyítók, folttaszító felületkezelők és égésgátlók.
Az SVOC-k oly módon különböznek a VOC-któl, hogy az kritikusan befolyásolja a szervezet kitettségének elkerülésére végzendő erőfeszítéseket . A VOC-k „illékonysága” azt jelenti, hogy jellemzően szobahőmérsékleten, „gázképződés” útján kerülnek a levegőbe és az idő múlásával eloszlanak, amikor a molekulák lebomlanak, vagy a levegő kicserélődik. Az illékony szerves vegyületek koncentrációja új termékekben a legmagasabb, és ezekből nagyobb mennyiségben szabadulnak fel. Ezekkel a káros anyagokkal elsősorban belégzés útján kerülünk kapcsolatba.
Az SVOC „félig illékonysága” azt jelenti, hogy a termék mikroszkopikus részecskéket is kibocsát, melyek a beltéri felületekhez és a porhoz tapadnak. Így ezek szájon át közvetlenül a levegőből, de élelmiszerek útján is a szervezetbe kerülhetnek, vagy akár a bőrön át is felszívódhatnak. Ezek a mikrorészecskék hosszú ideig jelen lehetnek a zárt terekben, még a forrás eltávolítása után is. Az SVOC mérése bonyolultabb feladat, mint a VOC mérése, mert lassan, hosszú időn keresztül távoznak a termékekből a használatból fakadó kopás, elhasználódás során, ráadásul különböző mértékben, melynek okozati összefüggései még nem is teljesen ismertek. Az, hogy ki milyen mértékben van kitéve félig illékony szerves vegyületeknek levegőn, élelmiszereken és bőrön keresztül, számos életmódi tényezőtől is függ. A zárt terekben való SVOC kitettség becslési módszerei „továbbra is korlátozottak”, általában a házi por SVOC koncentrációjának mérése alapján történik.
Csakúgy, mint a VOC-k esetében a SVOC-knál is széleskörű egészségügyi hatásokkal kell számolnunk, többek között az emberi szervezet hormonháztartásának zavaraival. A zárt terekben előforduló, a hormonrendszerben leginkább zavart okozó vegyületek közül a legtöbb az SVOC-k közé tartozik. Néhány a leggyakoribb példák közül:
A ftalátok néven ismert szerves vegyületeket széles körben alkalmazzák a PVC lágyítására, olyan hajlékony termékek előállításkor, mint a padló és a falburkolatok. Az embereknél a ftalátokkal való érintkezés a nemi hormonszint megváltozásához, a nemi szervek fejlődési rendellenességeihez, valamint alacsony spermiumszámhoz és minőséghez vezethet. A ftalátokat az elhízással, a nők csökkent termékenységével, a koraszüléssel és az alacsony születési súllyal, az allergia és az asztma tüneteinek súlyosbodásával és a kisgyermekek megváltozott viselkedésével is összefüggésbe hozták.
A PFAS néven is ismert folttaszítók (per- és polifluorozott alkilezett anyagok) a vegyi anyagok igáslovai, amelyek mindenütt jelen vannak, ahol meg kell akadályozni, hogy a folyadékok beszívódjanak ott, ahol az nem kívánatos – vörösbor a szőnyegen (Scotchgard), víz az esőkabáton (Gore-Tex ), a rántotta letapadása a serpenyőben (Teflon). Ezek az anyagok a környezetben gyakorlatilag soha nem bomlanak le, viszont mára az összes élőlényben – emberekben, halakban és a teljes vadvilágban – megtalálhatóak az egész világon. A problémára nincs jelenleg ismert, valós megoldás. Dr. Joseph Allen, a Harvard Egyetem közegészségüggyel foglalkozó tanszékén belül, az egészséges épületekkel foglalkozó program igazgatója „örökkévaló vegyszereknek” nevezte őket, olyan toxikus vegyi anyagok egy csoportjaként definiálta, amely összefüggésben lehet a hererákkal, veserákkal, magas koleszterinszinttel és az oltások hatékonyságának csökkenésével a gyermekeknél. 38 ország több mint 200 tudósa szólította fel a gyártókat, hogy szüntessék be a PFAS használatát.
A bútoroknál, szőnyegeknél, szigetelésekben, elektromos vezetékekben és kábelekben használt égésgátló anyagok (más néven halogénezett vegyületek) szintén az endokrin rendszer károsodásával járó SVOC vegyületeket tartalmaznak. Ahogy a PFAS vegyületeknek, így ezeknek az anyagoknak a nagy része is előállításuk után örökre fenn marad, az emberekben és a környezetben egyaránt, melyet a világ minden táján ki tudtak mutatni.
Mivel ezeket a vegyi anyagokat nehéz mérni és ellenőrizni, az ember által az épített környezetből származó kibocsátás csökkentésének legkörültekintőbb és leghatékonyabb módja az építőipari termékekben való felhasználásuk lehető legnagyobb mértékű kiküszöbölése. Fontos lépéseket tettek már ezen az úton, többek között ma már léteznek biztonságosabb alternatív lágyítók. 2015-ben a Home Depot volt az első a kiskereskedelmi piacon, aki összes beszállítójától megkövetelte a ftalátmentes vinil padlóburkolatok gyártását. A vezető szőnyeggyártók is távolodnak a PFAS-alapú folttaszító bevonatok használatától. Az egyik ilyen gyártó az Interface, teljes mértékben megszüntette a PFAS használatát termékeiben. A kaliforniai szabályozásban a közelmúltban bekövetkezett változtatások már nem írják elő halogénezett égésgátlók alkalmazását bútorok gyártásánál (2015) vagy épületek talajszint alatti hőszigeteléséhez (2019).
A Living Building Challenge számos SVOC-t felsorol „vörös listán” szereplő vegyi anyagként, így ezek használatát közvetetten gátolja, bár sem a LEED sem a WELL szabványok nem tiltják ezek használatát. A probléma továbbra is fennáll, e mérgező vegyi anyagok egyikének építőipari felhasználását sem tiltja törvény, sőt bizonyos égésgátlók felhasználását előírják az építésügyi szabályok. Mint a VOC-k esetében, az építési szabványok értékelési kritériumaiban az SVOC-k elkerülésének ösztönzésével fel lehet gyorsítani a termékinnovációt és így csökkenteni a káros beltéri környezeti hatásokat. A lágyítók, égésgátlók és folttaszítók esetében eddig elért eredmények egyértelművé teszik, hogy az épített környezetben ezen egészségügyi veszélyek drasztikus csökkentése megvalósítható.
*További kihívások a VOC-kel kapcsolatban is fennállnak. Ahogyan a 2013-as szabványban sem, nem minden, az építési anyagokban ismert VOC-t érintenek a terméktanúsítványok és egészséges épületszabványok. A Healthy Building Network, egy 2013-as tanulmányában jelentős számú, építési anyagokban megtalálható VOC-t jelölt meg, melyekre a vezető minősítő szabványok nem vonatkoznak. Lásd: Lott, S. and Vallette, J., Full Disclosure Required: A Strategy to Prevent Asthma Through Building Product Selection, Environmental Justice. Dec 2014. ahead of print Published in Volume: 7 Issue 6: December 11, 2014. Míg némi előremozdulás történt azóta, még sok a tennivaló.
Forrás: https://resources.wellcertified.com/articles/emerging-research-on-svocs-and-indoor-air-quality/
.jpg)
Hazai szakemberek
a WELL-ről
Kocsány János
CEO
Graphisoft Park SE
A Well Irodáról szóló szakmai előadás nagyon jól összegezte a munkavállalók jó közérzetét középpontba állító új minősítési rendszer lényegét, így ingatlanfejlesztőként felkészülten várom a leendő bérlők erre vonatkozó igényeit. Számomra a Well nyolc fő kategóriája közül kiemelt fontossággal bír a fitness, a mozgáskultúra bevezetése a munkahelyeken. Ráadásul én ezt közösségépítő eszközként is használnám, hogy az ott dolgozók együtt éljék át a testmozgás örömét. Az irodai épített környezetben olyan feltételeket kell megteremteni, amelyek ösztönzik a fizikai aktivitást és az aktív életmódot.
