2020.03.06
FÉNY

A WELL Light koncepció a természetes fény jelenlétét támogatja, a látási, mentális és biológiai egészség számára optimális világítási feltételek meglétére törekszik. 

HÁTTÉRTÖRTÉNET

A fény a vizuális és a cirkadián rendszer fő alkotóeleme, olyan elektromágneses sugárzás, mely az emberi szemmel érzékelhető és kihatással van szervezetünkre. A retina fotoreceptorai érzékelik melyek szervezetünk vizuális és cirkadián rendszeréhez kapcsolódnak. A fotoreceptorok a látható fényt idegi jelekké alakítják, mely a szemben meglévő receptoroktól a bipoláris kapcsoló sejtekig, onnan a retinális ganglionsejtekig, majd a szemből kilépve az agyba az oldalsó térdes testhez innen az agykéreg látómezőihez továbbítódnak. A látásban nélkülözhetetlen fotoreceptorok a retinában helyezkednek el. Két típusát különböztetjük meg: a csapokat és pálcikákat. Az emberi szem 8 millió csapot tartalmaz. A csapok adják a fényadaptált (fotopikus) látás alapját, gyenge fényben nem működnek. A retina közepén, a sárgafolton csapokat találunk, melyek fényérzékenysége kisebb, mint a pálcikáké, viszont felbontóképességük kiváló. A csapoknak köszönhető a színlátás is. A retina középső részét elhagyva a pálcika-túlsúly jellemző. A 120 millió pálcika a gyenge fényben való látásért felel – ez a sötétadaptált (szkotopikus) látás. Fényérzékenységük kiváló, téri felbontóképességük viszont rossz, vagyis a halvány ingert is észreveszik, de a mintázat nem rajzolódik ki élesen. A retinális ganglionsejtek (IpRGC-k) a szemben a retinán található idegsejtek, melyek többsége a fotoreceptorokkal ellentétben nem a fényt alakítja át idegi jellé, hanem azt az információt dolgozzák fel, amit a gyűjtősejtek a fotoreceptoroktól kapnak. A ganglionsejt központi és környéki része ellentétes módon válaszol a megvilágító fényre: az egyik területen a sejt a fény növekedésére válaszol (be-válasz), a másik terület pedig a fény csökkenésére (ki-válasz). Ugyanaz a fénypont tehát ellentétes hatást vált ki attól függően, hogy a sejt központi vagy környéki részét világítja meg. A fotoszenzitív retinális ganglionsejtek a szuprakiazmatikus magba (SCN) vezetnek a retinohipotalamikus pályán (RHT) keresztül, így segítve a cirkadián ritmus fenntartását. Az emberek nappali életmódot folytatnak, azaz természetüknél fogva nappal aktívak és az éjszaka folyamán tapasztalnak álmosságot. A cirkadián rendszert az élőlény saját belső időmérő rendszere vezérli, amit külső, szinkronizáló stimulusok (zeitgeberek) is segítenek. A legfontosabb közülük a napfény. A cirkadián ritmusok fontos szerepet játszanak az állatok és az ember alvási és táplálkozási sémáinak meghatározásában. Tisztán látszik az is, hogy a belső testhőmérséklet, agyhullám-aktivitás, hormontermelés, sejt-regeneráció és más biológiai tevékenységek is a napi ritmusokhoz köthetők. Továbbá, a fotoperiodizmus mechanizmusa, tehát az élőlényeknek a nappalok és éjszakák hosszára adott fiziológiás válasza, ami a növények és állatok életében is fontos szerepet játszik, szintén a cirkadián rendszer segítségével tudja mérni és értelmezni a nappalok hosszúságát. Az emberi cirkadián ritmus zavarához több egészségi probléma köthető; ilyenek a téli depresszió (seasonal affective disorder, SAD), a késő alvásfázis-szindróma (delayed sleep phase syndrome, DSPS) és más cirkadián ritmuszavarok, de összefüggésbe hozható az elhízással, cukorbetegséggel és az anyagcsere rendellenességeivel is. A cirkadián ritmusok szerepet játszanak az éberséget szabályozó agyi központ, a retikuláris aktiváló rendszer (reticular activating system, RAS) működésében is. Az alvás-ébrenlét ciklus megfordulása pedig az urémia, azotémia vagy akut veseelégtelenség jele, illetve komplikációja lehet. Az éjszakai erős fénynek való kitettség a cirkadián ritmus zavarához vezethet, amely negatív egészségügyi hatásokkal járhat, ilyen például a mellrák kialakulásának kockázata, az anyagcsere- és alvászavarok.
Minden fény - nemcsak a napfény – hozzájárulhat a cirkadián ritmus működéséhez. Tekintettel arra, hogy az emberek az ébren töltött idejük nagy részét zárt térben töltik a nem megfelelő megvilágítás vagy a nem elegendő fény a cirkadián fázis elcsúszásához vezethet különösen amennyiben ez az éjszakai fénynek való kitettséggel párosul. Az emberi szervezet folyamatosan érzékeli a fényt, normál körülmények között a késő esti / kora reggeli fény előremozdítja (fázis előrehaladása), míg a késő délutáni / kora éjszakai fény visszafordítja ritmusunkat (fázis késleltetés). A fázis késleltetés és előrehaladás hatással lehet az alvás – ébrenlét ciklusra a cirkadián ritmuson belül és deszinkronizálhatja azt. Az optimális, megfelelően szinkronizált cirkadián ritmus fenntartásához szervezetünknek világos és sötét időszakokra is szüksége van.

Tanulmányok azt is kimutatták, hogy a fény hatással van hangulatunkra és csökkenti a depresszió tüneteit. A fénynek való kitettség közvetlenül befolyásolja az egészségünket, gyógyulásunkat és felépülésünket. A nagy ablakkokal rendelkező, napfényes szobák csökkentik a súlyos depresszióban szenvedő és a szívrohamból felgyógyuló betegek gyógyulási idejét, összehasonlítva az ugyanilyen betegségből gyógyulókkal, akik kevésbé napfényes, rosszabb elhelyezkedésű szobákban vannak elhelyezve. Azok az emberek, akik kevesebb nappali fénnyel érintkeznek hajlamosabbak a depresszióra és a kognitív funkciók károsodására. A tanulmányok alapján kijelenthető, hogy a megfelelő természetes fény megléte az irodai környezetben szoros összefüggésben áll a jobb teljesítménnyel.
Környezetünk világítási tulajdonságai befolyásolják látásunkat, cirkadián ritmusunkat és mentális egészségünket. Jelenleg az épített környezetben a világítást úgy alakítják ki, hogy az megfeleljen az egyén látási igényeinek, de nem veszik figyelembe a cirkadián ritmusunkat és a mentális egészségünket. A lehetőség, hogy olyan világítási feltételeket biztosítsunk, mely optimális az egészség és jólét eléréséhez adott.
A természetes és mesterséges fény megfelelő integrálása az egészségesebb környezetet eredményező világítási stratégiák kidolgozásakor, valamint a megfelelő látási viszonyokra vonatkozó hagyományosan elfogadott követelményeknek szem előtt tartása együttesen egészségesebb és produktívabb környezeti feltételeket eredményezhet. A hatékony világítási környezet megteremtése szempontjából elengedhetetlen a felhasználók egyéni igényeinek, preferenciáinak felmérése és megértése. Teljesen más világítási követelményeknek kell megfelelni amennyiben egy kórházi osztály betegeiről, vagy ha irodai környezetben dolgozó emberekről van szó. Az egészséges környezet megteremtésének kulcsa az egyéni igények megismerése és megértése. Azok az épített környezetek, melyek a felhasználói igényeket figyelembe véve alkotják meg világítási stratégiájukat hozzájárulhatnak a hangulat általános javításához és növelhetik az épületet használók termelékenységét.
A WELL célja, hogy olyan világítási körülményeket biztosítson, amely csökkenti a cirkadián ritmus zavarát, javítja az alvás minőségét, pozitívan befolyásolja a hangulatot és a termelékenységet.

Cikkeink