2021.03.05
A Design, mint a fizikai és mentális egészség támogatója!
Hogyan biztosíthatjuk a biztonságos és egészséges munkakörnyezetet a felhasználói élmény veszélyeztetése nélkül?
Nem volt még a mostaninál jobb időszak arra, hogy az épített környezetünkre összpontosítsunk, összegyűjtsük tapasztalatainkat ebben a helyzetben, amikor többségünknek a munka, a tanulás és a körülöttünk lévő világ megismerése is otthonaink biztonságából válik valóra. Azonban már jóval a COVID-19 megjelenése előtt is egyre nagyobb hangsúlyt fektettek arra, hogy az épített környezet, különösen a munkahelyi környezetünk hogyan segíti elő egészségünket és jóllétünket. Ennek egyik fő támogatója a WELL Building Standard bevezetése volt, amely kizárólag az emberi egészségre és jóllétre összpontosít. A WELL gyorsan vált a megfelelő épített környezet létrehozásának alappillérévé a LEED tökéletes kiegészítőjeként. Ebben a cikkben áttekintjük a munkahelyi jóllét alapelveit, különös tekintettel arra, hogy egy járvány közepén kell felkészülnünk az irodákba való visszatérésre.
A COVID-19 globális hatása rávilágított azokra a gyengeségekre és stressz forrásokra, amelyek mindannyiunk életében jelen vannak, ahogy arra az összefüggésre is, hogy ezek hogyan viszonyulnak az általunk végzett munkához, és megmutatták mire van szükségünk ahhoz, hogy biztonságosan tudjunk visszatérni munkahelyünkre. Különösen a munkahelyekre való visszatérés ezen korai szakaszában a bizalom és a biztonság kiépítése a legfontosabb, hogy munkatársaink tudják, mire számíthatnak, amikor visszatérnek, és megértsék, hogy a munkaadók kiemelten kezelik az alkalmazottaik egészségét.
A térérzékelés és az “ismerős terek” biztonsága
Az egyének pszichés egészségének kulcsa az, hogy mennyire ismerik fizikai környezetüket, és az, hogy megértsék, hogyan tudják használni azt. Heidegger (1962) szerint természetünkből fakadóan térbeli lények vagyunk, amikor megértjük a világban elfoglalt helyünket és a környezetünket az befolyásolja gondolkodásunkat, érzéseinket és viselkedésünket. A térbeliség megértése az útkeresés révén jön létre, amely az egyén számára kijelöli az irányokat, megerősíti és megmutatja számukra a kulcsfontosságú célállomásokat, és segít kijelölni az épületek, környezetünk különböző zónáit, amelyek különböző felhasználási funkciókkal rendelkeznek. A zónák, tárgyak és intuitív jelek felhasználásával elősegítheti a tájékozódást, a társadalmi interakciók fokozását, ösztönözve az embereket a „kevésbé ismert út” felfedezésére, valamint más terek és tevékenységek megismerésére, amelyeket egyébként figyelmen kívül hagynának.
A Deloitte elképzelése egy olyan munkakörnyezet megteremtése volt, amelynek célja „a növekedés, a tanulás és az együttműködés ösztönzése, fejlesztése és elősegítése”. Azáltal, hogy minden emeletnek külön karaktert, sajátosságot adtak, amelyet szín, grafika és iránymutató jelek erősítettek meg, az emberek számára lehetővé tették, hogy kiválasszák azt a területet, ahol dolgozni akarnak, és megtapasztalják a környezetüket.
A világjárvány ezen időszakában fontos megvizsgálni a területen belüli útvonalakat. Ha az emberek nem érzik úgy, hogy könnyen mozoghatnak a munkahelyi terekben, akkor a saját asztaluk csapdájába zárva érzik magukat és nem fogják tudni kihasználni az irodai környezet által nyújtott kollaborációs előnyöket, amely a visszatérés legfőbb motivációja. A COVID-19 miatti aggályok felerősítették az amúgy is jelen lévő igényt, de a pandémia előtt megfogalmazott, a hatékony útvonali hálóra vonatkozó alapelvek továbbra is igazak: a rendszernek zökkenőmentesnek, intuitívnak, könnyen használhatónak és vizuálisan esztétikusnak kell lennie.
Az egészséges magatartás tudatosítása iránymutatással
Egy másik fogalom, amely a jelen körülmények között egyre relevánsabbá válik, az iránymutatás fogalma – a szándékosan beillesztett „jelek” grafikai eszközökkel, üzenetküldéssel és a lehetőségek feltérképezésével mind alkalmasak az ideális viselkedés beillesztésére és népszerűsítésére. Ezek a jelek még egyértelműbbek a WELL szabvány vonatkozásában, többek között a táplálkozással kapcsolatos egészségügyi információk és a testmozgás tekintetében. Ezek az iránymutatások jelzésrendszerek formájában is megjeleníthetőek, amelyek az épülethasználókat a lépcsők felé terelik, hogy ösztönözzék ezt az egészségesebb mozgásformát (szemben a liftek vagy mozgólépcsők használatával).
Ezt a stratégiát alkalmazták Kanada második legnagyobb élelmiszer-kereskedő, a Sobeys székházában, ahol írható táblákkal látták el a lépcsőházakat, ahol az épülethasználók üzeneteket, híreket oszthatnak meg egymással ezzel is ösztönözve a lépcső használatát, létrehozva egy újfajta közösségi teret. A Sobeys saját ételfotói felhasználásával is aláhúzta a vállalat célját: segíteni a kanadaiakat, hogy „jobban étkezzenek, jobban érezzenek és jobban cselekedjenek”, miközben az egészség és a megfelelő táplálkozás üzenetét népszerűsítette a munkavállalók számára. A WELL alapvető kritériumain túl a különböző iránymutatások eszközt nyújthatnak a távolságtartás, a higiénia és más olyan viselkedési formák elősegítésére, amelyek megakadályozzák a vírusok, például a COVID-19 terjedését.
Kapcsolat a természettel
Mindannyiunkban fellelhető a természet iránt érzett velünk született vonzerő. A természethez való hozzáférés és a természet látványa munkahelyünkön csökkentheti az alkalmazottak stressz szintjét, a feszültséget és a szorongást, növelheti az energiát és a termelékenységet, elősegítheti a munkával való nagyobb elégedettséget és javíthatja a munkavállalók általános jóllétérzetét (Dreyer, 2018). A munkahelyen ez különféle stratégiák révén érhető el, a minták, színek és egyéb a természetben előforduló jellegzetességek utánzásának stratégiáját, hogy kielégíthessük a természetes formák iránti biológiai vonzódásunkat. A természetes folyamatokkal megőrzött növények használata karbantartást nem igénylő biofil tervezési megoldásokat tesz lehetővé, amelyek kiküszöbölik az öntözés, párásítás szükségességét. Ezekkel a stratégiákkal a természethez való hozzáférés mindenki számára elérhetővé tehető, függetlenül attól, hogy hol helyezkednek el egy épületen belül.
Amint visszatérünk az irodai környezetbe és ismét kollaborálódhatunk, a kapcsolatok kiépítése és a jóllét támogatása nem kizárólag a túléléshez lesz elengedhetetlenül fontos, de a szervezetek fejlődéséhez is. A munkahelynek a biztonságosabb és egészségesebb munkakörnyezetet is támogatnia kell a szorongás és a stressz minimalizálásának érdekében. Egy 2020 februárjában befejezett tanulmány megállapította, hogy a munkavállalók 10,8 százalékánál poszttraumás stressz betegség (PTSD) alakult ki, a COVID-19 járvány után a munkába való visszatérés során Kínában. Számos megelőző stratégia csökkentheti ennek és más negatív mentális egészségi hatásoknak a valószínűségét, ideértve a pszichoneuroimmunológiai tényezőkkel kapcsolatos megelőzést (az érzelmek és gondolatok hatása az agyra, a hormonokra, az ideg- és immunrendszerre). Ezek a stratégiák megjelenhetnek az egyén szintjén, például gyakori kézmosás és arcmaszk viselése, de vállalati szinten is, például jelentősen javítva a munkahelyi takarítási eljárásokat, ezzel is támogatva az alkalmazottak egészségét (Tan, 2020). A mellékhelyiségek, pihenőhelyiségek vagy munkahelyi kávézók kritikus elemei ennek a munkahelyi higiéniának. Érintés nélküli nyitott be- és kijárat beépítése lehetővé teszi a biztonságos forgalmat. A mosdók megfelelő papírtörlő adagolókkal és szemetesekkel való felszerelése megkönnyíti és elérhetővé teszi a hozzáférést a higénikusabb használathoz, és csökkenti a mozgást a sokszor nem megfelelő méretű helyiségekben. Világos protokollok megfogalmazásával arról, hogy milyen módon és mikor kell használni az adott tereket, csökkenteni lehet a munkavállalók feszültségét és szorongását is.
A munkahelyekre vonatkozó elvárások a világjárvány miatt átalakultak, és minden eddiginél nagyobb hatással lesznek a munkavállalók és az épületet használók egészségére. A mentális egészségre való összpontosítás, amely csökkenti a stresszt, megkönnyíti a tájákozódást az irodán belül és elégséges hozzáférést biztosít a természethez, elősegíti a regenerálódást, a kikapcsolódást és a mentális fáradtság vagy stressz enyhítését. Ezenkívül a kutatás kimutatta, hogy ezek a jellemzők megteremtik a megfelelő környezetet az együttműködéshez, az innovációkhoz és a hatékony munkavégzéshez. Miközben meghatározzuk azokat a rövid távú, de szükséges stratégiákat, amelyeket a munkahelyünkön kell végrehajtanunk ahhoz, hogy az emberek biztonságosan visszatérhessenek a munkakörnyezetbe, el kell gondolkodnunk azon is, hogy melyek azok a változások, melyek hasznosak lesznek a jövő munkahelyein.
Forrás:
Hazai szakemberek
a WELL-ről
Fazakas György
építész, ügyvezető igazgató
Fazakas Építésziroda Kft.
Nagyon hasznos kezdeményezésnek tartjuk a 2019. február 15-én elindított interaktív előadás sorozatot. Az egészséges irodai környezet érdekében tett intézkedések egyre sürgetőbbek.
Az elmúlt évtizedekben folyamatosan nőtt az az irodai munkahelyek száma, egyre nő a dolgozók aránya az adminisztratív szolgáltatási területeken.
Kovács Emesének szeretnénk megfontolásra javasolni, hogy a ”Well” minősítésben, az irodai dolgozókra jutó irodaterület mérőszáma is szerepeljen, a túlzsúfolt irodai környezet egészségtelen hatásának csökkentése érdekében.
.jpeg)
